Betonpanda

Divat, zene, rosszindulat.

Betonpanda@Facebook

2kerék

Ezek vannak

80-as évek (4) 80 as évek (15) 90 es évek (10) accesoires (32) amerika (42) archiv (4) avantgárd (3) ázsia (6) baba (7) bemutatók (46) burberry (5) celebriti (68) chanel (8) christopher bailey (3) cipő (19) couture (5) csunya (44) cukimuki (69) divat (240) divattervezők (103) dizájn (16) ékszer (3) félisten (7) fesztivál (15) film (25) fotó (82) franciák (15) frizu (6) fúúúj (22) gagyiság (48) glamour (18) grafika (3) gusztustalan (10) holiday (16) hurrá (42) id (3) ideg (11) ikon (28) illusztráció (9) információ (45) jesuisbelle (7) jó dolog (80) kabát (3) kalap (3) karl lagerfeld (11) kedvenc (15) kelis (3) kiállítás (20) kinga (6) klasszikus (11) klip (75) koncert (20) kortárs művészet (14) london (24) madonna (6) magazin (52) magyar (54) manolo (3) marc jacobs (13) maxigáz (3) milano (5) mjúzik (98) modellek (112) news (12) new york (28) olivier theyskens (5) orosz (5) oscar (3) paris (12) parti (31) pasi (4) reklám (3) rögvalóság (28) rossz hír (10) ruha (90) sex and the city (4) stella mccartney (3) steven meisel (9) svéd (4) szép (137) szuper (36) talpalávaló (19) tánc (11) tavasz (9) the room (10) topán (6) trend (9) uk (9) ünnep (3) use unused (5) utca mocska (5) valentino (7) vélemény (29) vérhalálszenvedés (4) versace (7) vicces (62) vogue (29)

Utolsó kommentek

  • Németh Roland: nem tudom hogy miért nem szereted a kelta lányokat mert azok nagyon is szépek. nekem kelta csajom ... (2014.10.28. 21:27) Girls I do adore #6
  • Tumblr Banner Maker: Kell is az kell is az. De hova tünt, mert már nem találom sehol? AZtirja nem található (2014.07.06. 14:47) Tumblr
  • G_P: Nos, a legkülönösebb számomra az, hogy pont te, mint a fiatal, magyar, fővárosi, modern értelmiség... (2011.01.23. 14:44) Norvégia 7+1 pontban
  • **Anna**: sajnálat...:( (2010.05.19. 00:49) A hét zenéje: Rambling Man
  • tomaki: hát akkor Isten hozott az újságírás világába, kívánok hozzá sok sikert, jó időben jó ihletet, és, ... (2010.04.14. 22:31) A hét zenéje: Rambling Man
  • Utolsó 20

A legszebb

2009.12.07. 22:19 | betonpanda | 2 komment

Végre előkotortam azt a régi Vogue-ot, amiben a földkerekség legcsodálatosabb ruhája látható, és be is szkenneltem, halleluja! Ennél szebbet nekem senki nem tud mutatni, ilyenben szeretnék férjhez menni (amennyiben egyszer házasságra adom a fejem, ugye). Olivier Theyskens tervezte a Rochas-nál töltött ideje alatt, egyébként úgy gondolom, neki az volt eddigi karrierje csúcspontja, az azóta készült munkái a nyomába se érnek. A ruháról semmit nem írnak, hogy milyen anyag, mitől a gyűrt felület: az összes információ, hogy 27900 dollárba került 5 éve, rendelésre (kb. 5 millió forintocska). Klikk, nagyít - a szkenner sajnos régi, azért lett ilyen erőtlen a kép, de legalább ennyit meg tudok mutatni. Álom.

Címkék: magazin divat ruha szép paris kedvenc vogue divattervezők olivier theyskens couture

A nap videója: Like A Fading Rainbow

2009.12.05. 14:44 | betonpanda | 1 komment

Jenny Wilsont a cipős szám/klip óta bírjuk (én, királyi többesben). Olyan közelről azért nem kísértem figyelemmel a munkásságát, úgyhogy csak most láttam, hogy idén új lemeze jelent meg, és többek közt a Like A Fading Rainbow-hoz is készült klip. A szám tetszik, de a Marcus Söderlund rendezte videó teljesen bizarr: Jenny először térdig barna trutyiban mászkál, majd megjelennek a táncosok, és indiánnak meg Davy Crockettnek öltözve kezdenek fura ugrálásba, amit másnap délig abba se hagynak.

Címkék: svéd klip mjúzik

Analízis

2009.11.23. 15:42 | betonpanda | 3 komment

Analizáltam a blogom, és arra jutottam, hogy mániás depressziós. Pozitív fázisban sokat írok és lelkesen, a negatívban meg keveset vagy egyáltalán nem, és semmilyen téma nem tud annyira érdekelni, hogy beszámoljak róla.
Majd valamikor biztos lesz kedvem megint írni. Most nincs. Addig olvassatok tumblr-t, oda még felrakok ezt-azt.

És persze ez az egész egy hülyeség.
 

Candymen

2009.11.15. 17:02 | betonpanda | 3 komment

Mint (majdnem) mindennek rajongója, ami camp, gay, androgün, transzvesztita vagy Dolly Parton, marha nagy izgalomba jöttem, amikor megláttam, hogy elindult a Candy magazine, ami kifejezetten ezeket a témákat járja körül a divaton keresztül. Az a Luis Venegas ötlötte ki, aki már csinálja az Electric Youth! és a Fanzine 137 magazinokat is, egyébként pont a mostani Roomban van vele interjú. Nem tudom, hogy fizikailag hogy képes egyszerre 3 magazin fölött bábáskodni, ráadásul nagyon sok mindent egyedül csinál. A dolog szépséghibája, hogy a Candy-t csak 1000 példányban adják ki, nyilván azzal az előre megfontolt szándékkal, hogy így is fokozzák a hype-ot exkluzivitását. Mindenáron szereznem kell egyet, már el is indítottam a megfelelő hadműveletet (de B-terv is van, mondom, hogy elszánt vagyok).
A címlapon Luke Worrall, a férfi modellek Agyness Deyn-je, az alábbi werkvideóban kicsit többet is láthatunk. Mint az a képen olvasható, olyan fotósok működtek közre, mint Bruce Weber, a félmeztelen, izmos férfiak szakértője, a mindig teátrális Tim Walker (különösen érdekel, hogyan egyesítette a saját világát ezzel a témával), vagy Terry Richardson, aki szintén nem szégyellős képeiről híres. 

Cole 1:23-nál mennyire jó :D

CANDY 1 from Luis Venegas on Vimeo.

És egy fotó az egyik editorialből, fotó Karim Sadli, styling Robbie Spencer, modell Callum Wilson. Ha ilyen lesz az egész, elájulok a gyönyörűségtől.

 

 

Címkék: fotó magazin divat hurrá divattervezők szuper

A nap képe

2009.11.10. 21:20 | betonpanda | 3 komment

Továbbra se vagyok írásra kapacitálva, mondjuk nem mintha olvasnék bármi izgalmasról, amiről be szeretnék számolni. Úgyhogy addig marad az, ami érdek nélkül tetszik. Vogue China, fotó Solve Sundsbo, styling Anastasia Barbieri és a mindig rém drámai Mariacarla. Teljes anyag itt.


Azt hiszem, még nem írtam meg elégszer, hogy milyen észveszejtően csodálatos ez a Jil Sander ruha.


 

Címkék: fotó magazin divat ruha szép ázsia modellek vogue

A hét zenéje: My Love Is Better

2009.11.10. 00:50 | betonpanda | 3 komment

Norvég csajpop. Lehetett volna a Loco vagy az I Don't Like Your Band is, de ezt húztam ki a kalapból. Annie meg minden szinte minden fotón olyan jól van megcsinálva, hogy alig tudtam választani, végül a rúzsos nyaklánc nyert.

Címkék: mjúzik girlpower

A nap képe

2009.11.09. 00:16 | betonpanda | 1 komment

A Qvest magazin szeptemberi számában talátam ezt a szuper sorozatot. A címe The Curator, és nagyon tetszik, ahogyan megközelíti a témát. Szerintem él a kurátorokkal szemben is valamiféle sztereotípia, mégha nem is olyan erős, mint mondjuk az, hogy a (fizika/filozófia/stb) professzorok slamposak. De egy laikus számára a múzeumok és művészet összekapcsolása vagy valami rettentő bohém megjelenést feltételez, vagy pedig a teremőr mamókák úsznak be a fejekbe. Semmi esetre sem egy ilyen valami régi-valami új elven öltözködő, csinos nő, aki ráadásul nagypapakardigánban is szexi. Na, nem magyarázok tovább. Esperanza Moya fotózta, a remek styling felelőse Bernat Sobrebals, a modell Carla Crombie. Teljes sorozat itt.





Címkék: fotó magazin divat szép szuper archiv

Ó, azok az előítéletek...

2009.11.06. 15:17 | betonpanda | 4 komment

Miközben Natalie Portman képeinek adóztam nagy hódolattal (új V magazine, Testino egyébként), feltűnt ez a csodaszép váll-dísz, és isteni szerencse, hogy ezt láttam meg előbb. Mert ha a tervező, Keko Hainswheeler képébe futok bele hamarabb, hétszentség, hogy semmi kedvem nem lett volna kideríteni, mivel foglalkozik.

Külső alapján ítélni ronda dolog, de erről már nehezen fogok leszokni. De ugye, hogy nem túl bizalomgerjesztő figura? Persze, mindenki akkora majomot csinál magából, úgy fejezi ki magát, ahogy akarja.

 

Címkék: fotó divat szép gagyiság celebriti accesoires

:(

2009.10.30. 00:23 | betonpanda | 1 komment

Na jó, feladom. Eredetileg terveztem ide még vagy 2 posztot, de annyira lassú a net, hogy egy hét alatt se gyűltek volna össze a képek. Meg álmos vagyok meg minden bajom van. Úgyhogy majd megírom őket, ha hazatértem jövő héten.

Akasztják a hóhért

2009.10.29. 22:05 | betonpanda | 4 komment

Gallianori interjúja szerény személyemmel itt ni.

Címkék: interjú

Top 10 legbénább divatbemutató

2009.10.29. 21:15 | betonpanda | 4 komment

Íme a mai első toplista, de mivel egyedül nem győzöm a tartalomszolgáltatást, megkértem Tóth Alit, a Room főszerkesztőjét, hogy árulja el, az ő szemében kik követték el az utóbbi idők leghorrorisztikusabb bemutatóit, akár a ruhák, akár a tálalás tekintetében. Ezek között viszont nehéz lett volna rangsort felállítani, úgyhogy ömlesztve tálalom.

Ralph Lauren 2008 tavasz-nyár
A cég fennállásának 40. évfordulójára Ralph bácsi a szokottnál is ízléstelenebb kollekcióval rukkolt elő. A "My Fair Lady" híres lóverseny-jelenetében felbukkanó öltözékeket imitáló look-ok a 90-es évek második felének magyar divatját juttatták eszembe, gondoljunk csak Vidák Györgyire, (akkor még) Zób Katira vagy a Sentimentsre.

L'Wren Scott 2008 tavasz-nyár
A colos tervezőnő sorstársainak kínál nem bokaszellőztető nadrágokat. Ha mindezt egy eldugott utcácska szuterén üzlethelységében tenné és nem a New York-i Galgosian Galleryben, akkor még talán hálásak is lennénk neki.

Zac Posen 2009 tavasz-nyár
A styling kissé túllőtt a célon, kristálycsillár fülbevalók, ukránkurvás sminkek, korai Versace frizkók... Bevallom őszintén, amúgy sem tartozik a kedvenceim közé, ami ebben az esetben csúnya részrehajlás.

Prada 2009 tavasz-nyár
Bár a kollekció szép lett, a prezentáció már nem sikerült annyira jól, hála a vidéki múzeumok parkettájának megóvására szolgáló "titokzokni" és a platformtalpú kígyós szandál praktikus egyesítésének, melyben modell legyen a talpán, aki képes megállni.

Michael Kors 2009 tavasz-nyár
Elhiszem, hogy az amerikai burzsoáziát is ki kell valakinek szolgálnia, de azért ami sok, az sok. Kors mióta az eszét tudja 5 színt használ, 3 mintát és kb. 6 féle szabásvonalat. Itt az első 28 look-tól vadultam meg, amely a fekete, a fehér és a Klein-kék színekkel operál, mintha egy kifestőkönyvet kéne kitölteni. Egy kicsi kék itt, egy kicsi kék ott...

Rochas 2009 ősz-tél
Ki is az a Marco Zanini...? Zanini... Zanini... megvan! Aki Donatella szárnyai alatt nevelkedett, majd Tamara Mellon felkérésére majdnem csődbe vitte a Halstont és most hasonló bravúrral próbálkozik a Rochasnál is. Olivieeeeeeeeeeeeeer! Hol vagy ilyenkor???!!!

Emanuel Ungaro 2010 tavasz-nyár
Lindsay Lohan, a rehabok ünnepelt sztárja kreatív konzultánsként dolgozott Estrella Archs mellett ezen a gyomorforgató kollekción. Az "óvodás farsang" is jóindulatú jelző ebben az esetben...

Nina Ricci 2010 tavasz-nyár
Ezért kellett szegény Theyskensnek mennie??? Hogy aztán jöjjön egy nyikhaj a Louis Vuittontól, és vízihulla-fejű lányokon bemutasson egy középszar kollekciót??? Nincs igazság a földön! (Én is mindig ezt mondom!!! -Betonpanda voltam)

Chanel 2010 tavasz-nyár
Bár Lagerfeld stílusa nem áll túl közel hozzám (ő szeret a részletekben elveszni, én meg nem), mindig is nagyra értékeltem a reneszánsz embert meghazudtoló sokszínűségét és kreativitását, ám a legutolsó Chanel show nálam is kiverte a biztosítékot. Szerencsétlen Iekeliene a föld alól érkezik, hogy playbackvokálozzon Lily Allennek és bandájának, miközben Freja, Lara és Baptiste édes kis bodegon jelenetet adnak elő a Grand Palaisban felhalmozott szénakazlak között. A pásztoridillt még a csanelklumpák kopogása sem képes megtörni...

Giorgio Armani bármelyik showja az elmúlt 10 évben
Lehet, hogy a 80-as évek derekán Armani diktálta a divatot, de a tempót láthatólag nem volt képes követni. Manapság annyi köze van a divathoz, mint parasztgyereknek az ikebanához.


(Mint a felkiáltójelek és kérdőjelek nagy számából látható, a jó főszerkesztőt valóban kihozta a sodrából a rémisztő emlékeknek már a felidézése is. Reméljük, azóta megnyugodott.)

Címkék: vélemény divat ruha bemutatók gagyiság csunya cipő divattervezők rögvalóság chanel frizu

"Ébernek kellett lennem" - Interjú Rajzák Kingával

2009.10.29. 19:45 | betonpanda | 19 komment

Nos, itt a beígért topmodell-interjú, amit Skype-on nyomtunk le magyar kedvencemmel, Rajzák Kingával, akinek ezúton is köszönöm, hogy rendelkezésemre állt. Vigyázat, extra hosszú! [Egyúttal szeretnék mindenkit nyomatékosan megkérni, aki esetleg azt fontolgatja, hogy a szöveget részben vagy egészben máshol (fórum, mittudomén) közzétenné, ugyan kérdezzen már meg előtte, mit szólnék.]

- Ha már londoni lakos vagy, muszáj megkérdeznem milyen az idő?
- Kérlek szépen nagyon szép. Amióta Párizsból visszajöttem, egyszer esett csupán, akkor is úton voltam. Esernyő nélkül természetesen. Szép és jó, nekem nagyon is megfelel a klíma. A nap pedig gyanúsan sokat süt. Lehet, ez azért van, mert a világ átlagban 4°C-ot melegedett, pont ma olvastam a Guardianban.
- Én ma reggel kinéztem, és minden fehér volt, megijedtem, hogy hó. De csak iszonyú nagy köd volt.
- Szeretem a ködöt, itt ritkán van.
- Pedig a londoni köd fogalom.
- Ugyan, az a régi időkben volt, ez egy hülye klisé, amit mindig reprodukálnak, amint szóba jön London.
- Olyan, mint a pesti nő? :P
- Hmm. Na elő a kérdésekkel, te kókler! Feltételezem az időjárás nem izgatja az olvasóidat.
- Azzal kell beérniük, amit megosztok velük, diktátor vagyok. Szóval, mi akartál lenni kislány korodban?
- Jó kérdés... Nem tudom, nem voltak igazán nagy előrelátó terveim. Szlovákiában éldegéltem, rengeteg borsot törtünk kedves barátnőmmel a többiek orra alá. Eljártam a délutáni szakkörökre - hegedű, drámajáték, zeneelmélet, képzőszakkör, sportolgattam... Nem terveztem, hogy beállok modellnek. Pláne, mert mindenki kiröhögött, hogy milyen „csúnya” vagyok meg sovány. Egy vágyam volt, hogy Magyarországra kerüljek gimnáziumba.

- Ami sikerült is, Győrben érettségiztél. Hogyhogy aztán belevágtál a modellkedésbe? Azért ez csak egy tudatos döntés volt.
- Ez egy hosszú és hülye történet. Hetedikben osztálykiránduláson valamelyik nagy bevásárlóközpontban kötöttünk ki. Mászkáltunk, egyszer csak odalépett egy nőci és elkezdett dicsérni: „Milyen szép vagy” stb. A blőd duma, amit nem szeretek. Tök ciki volt, ajánlott egy ügynökséget, kártyát is akart adni, de én inkább eliszkoltam. Jót röhögtünk rajta a többiekkel. Később, talán egy év múlva Pozsonyban hasonló körülmények között mozi előtt leszólítottak. Ugyanaz a forgatókönyv - nő, dícsérethalmaz, köszönöm, de nem nagyon érdekel, nem baj, itt a számom, viszlát. Leléptem, égett a pofám. Otthon elmeséltem, röhögtünk és mondtuk, „modellek”, ugyan már, hülyeség az egész. Később aztán édesanyám mondta: te, nem akarod azért megpróbálni? Lehet, hogy utazgathatsz egy kicsit, és hátha valami zsebpénz is befolyik. Hát így...


- Úgy tudom sokáig utáltad a munkád. Változott ez azóta?

- Nagyon ambivalens a viszonyom az egésszel. De valahol szeretem is, mert ebből lettem. Ha jó csapattal megy a munka, buli a fotózás, ha dögunalom a stáb és hajnalig nyomják, akkor nem érzem magam szerencsésnek. Egyébként józan ésszel végiggondolva annyi mindent kaptam ettől az egésztől. Bejártam a világot, éltem más országokban. Azáltal, hogy feladtam a szabadságomat ott akkor fiatalon, figyelnem kellett magamra, ébernek kellett lennem. Hülyeségeket nem csinálhattam, de cserébe mindezért kaptam egy másik szabadságot. Egyfajta tudást. Azáltal, hogy utaztam, ismerkedtem és láttam, a preferenciáim és világképem teljesen megváltozott. Valahol úgy érzem, nincs közöm ahhoz, aki akkor voltam, mielőtt elindultam ezen a kalandos „divatos” ösvényen.
- Hogyan indított útnak a család az első munkád előtt?
- Jaj, hát el tudod képzelni, anyukám halálfélelemmel küldött Japánba. Meg volt ijedve - ha visszagondolok rá, én nem voltam annyira beszarva. Volt nálam minden, teaforralótól kezdve 5 féle fürdőruhán át gyógyszertárig full-on fel voltam vértezve, képzelheted. Aztán odaértem, kellemes szoba, a fürdőben millió gomb - forró víz, ilyen víz, olyan víz. Akkor konstatáltam, hogy az ember hátsó fertályát a japánok rettenetesen komolyan veszik. Röhögtem is rajta először. Későbbi japán útjaimon már észre sem vettem a sok kulturális, technikai különbséget. Mondhatnám, megszoktam a diverzitást. Akkoriban kezdtem el utazgatni. És elhiheted eleget is trappoltam a glóbuszon. Ma már nem repülök Argentínába vagy Indiába, csak Párizsba vagy New Yorkba szól a jegyem. A csomagomat illetően, mostanság, ha egy hónapon át tartó divathetezésre indulok sem viszek többet 15 kg-nál. Nem kell a sok kacat, minimalizmusra esküszöm.
- Akkor neked nincs is állandóan útra kész bőröndöd?
- Nincs, most, hogy tanulok és kevésbé lelkesen utazom, jobbára előre rám szólnak,  ha valami készül. Már nem szeretem a meglepetéseket. Elég volt a régi idegzsábából. Egyszer New Yorkban egy pincében éppen függönyt vásároltam, amikor borzasztó riadalomban keresett az ügynökség. Jövök ki a boltból, látom a mulasztott hívást, millió sms, a föld alatt nem volt térerő. Az ügynököm írja buzgalommal „Kinga emergency call me, you have a flight at 5pm!!” Enyhén szürreális volt az egész. Kellemesen süt a nap, péntek délután kettő van. Már megbeszéltem a barátommal a vacsorát, jó a hangulatom és kapok egy ilyet. Azt mondják, hogy repüljek Los Angelesbe azonnal. „Azonnal!” „Menj azonnal, mert baj lesz!” Szóval voltak ilyen kalandok, míg a jenkik között tekertem. Sok volt a stressz, szinte nem éltem egyáltalán. Állandóan repülőgépen ücsörögtem, gyűlöltem az egészet a végére. Ha hazaértem NYC-be, tudtam másnap szabadnapom van, de azután megint repültem vagy a környéken dolgoztam. Állandóan kész kellett lennem az ilyen random vészhelyzetekre, örökös fegyelemben. De bármennyire is ellenkeztem, mindig a maximumot adtam. Sosem dolgozom 50% erőbedobással. Kicsit mindig meghalok. Amit kiadok a kezemből, az én vagyok, erre mindig figyeltem. De most jobb a helyzet... hmmm, ez a London.

- Így szinte meg se kell kérdeznem, hogy az összes város közül, ahol jártál, melyik a legélhetőbb.
- Nekem a legmegfelelőbb London. New York túl gyors és agyonkapitalizált. Másról sem szól az egész, csak arról, hogy fogyassz. És mindig fogyasztasz, olyan nincs, hogy nem. Az ott egyszerűen nem működik. Londonban rengeteg a diák, a különböző társadalmi osztályok határozzák meg az itteni fogyasztást. New Yorkban főként akkor tudsz megmaradni, ha van elég zsuga a zsebedben, mert minden drága. A new yorkerek többségének van pénze és egyáltalán nem bánják a költekezést. Ez valahol része is az ottani létnek.
- Na és az, hogy ott mindenki valaminek tűnni akar? Londonban nem?
- Hát persze, a mai világ arról szól, hogy az ember függetleníteni akarja saját magát önmagától. Ez azért van valahol, mert a kapitalista képek teljesen ferde képet tartanak elénk a normákról. Mindig mások akarunk lenni, mindig többet akarunk, minden az önfejlesztésről szól. A kapitalizmus megmondja, hogy és mire vágyhatsz. Normalizál dolgokat, képeket, amiket a magadévá teszel, teljesen tudat alatt. De nem akarok belemenni ilyesmikbe, hagyjuk is ezt az egészet. Filozofálni nem akarok.
- Akkor kérdezek egyszerű dolgokat. Mik a kedvenc helyeid Londonban?
- Ah, sok van. Parkos vagyok, szeretek borozni és enni a szabadban. Szeretem a piacokat, az őszi reggeleket és a szelíden sütő napot.
- Milyennek látod Budapestet?
- Csodálatos. Mindig izgulok, ha jövök. Szeretlek Budapest! :)
 -Kikkel szeretsz legjobban együtt dolgozni?
- Smink: Pat McGrath. Haj: istenem, tudom, csak nem tudom, hogy írják a nevét. Nem Guido Palau, a másik.
- Eugene Souleiman?
- Nem, nem. Isten bizony, nem tudom, hogy írják. Pedig nagyon ismert, jó barátok vagyunk. A Dolce & Gabbana-nál mindig ő a haj. Angol faszi, most New Yorkban él, gyerek, feleség.
- Mondom, hogy Eugene Souleiman. Kislánya van. (Mutatok róla egy képet.)
- Ja, akkor ő. Így leírva a nevének semmi köze sincs ahhoz, amit kimondasz. Fotós? Hmm. Steven Meisel, Perlaki Marci. :) Az egész Roomos családot nagyon szeretem, nagyon jófejek. Olyan valódiak, annyira más.
- Hah, erre lecsapok: van valami közös Marciban és Meiselben? Ahogy dolgoznak, hozzáállásban?
- Ezt megtartom magamnak, a kritikától távoltartom a diskurzust.

A stáb a legutóbbi Room anyag fotózása közben

- Melyik volt a legemlékezetesebb fotózásod?
- Volt sok. A fotózásokat szeretem, a bemutatókat nem annyira. Ott kevésbé lehetsz az, aki vagy.
- Mesélnél nekünk valaki híresről valami furcsa szokást vagy pletykát?
- Egy Világhírű Tervező az ásványvizet csak kisüvegből issza és ráíratja a nevét. Ha esetleg megiszod a vizet, akkor retteghetsz. Ismerek stylistokat, akik bulémiások, alkoholisták. Volt olyan is, hogy egy Nagyon Híres Személlyel úgy dolgoztam, hogy szarmásnapos volt. A location van-ről majdnem lefordult. Tök ciki, de ilyenkor úgy teszel, mintha nem látnád. Van olyan fotós, akinek mindegy, hogy -20 vagy +40 fok van kint, mert mindig 18 fokon nyomatja a légkondit. Aztán van olyan is, aki egész nap ugyanazt a 80-as évekbeli slágert hallgatja. Van modell, akik azelőtt drogdíler volt. Ismerek olyat, aki Vogue Italia címlapon volt jónéhányszor és régen televíziót lopott. Van olyan, aki napirenden jointot szív. Van olyan srác, aki a top 10-ben van, mégis, ha nem utazik, jegyet szed egy kisvárosi moziban. Van egy millió sztori.
- A modellek általában arra a kérdésre, hogy mi a legjobb a divathetekben, azt válaszolják, hogy találkozni a rég nem látott barátnőkkel. De mennyire igazi barátságok ezek? Együtt lógtok, együtt buliztok?
- Nem lógunk együtt, nem a lógásról van szó. Egyedül egy hasonszőrű érti meg a problémáidat. Panaszkodhatsz másoknak, de ők nem élték meg azt, amit a lányokkal megéltél. Ez a közös mindannyiunkban. Tudjuk, mik a jelek, hogy működik a rendszer. Jó a régieket látni. Hülyéskedünk. Nincs már halálfélelmed, mint volt a kezdetekkor. Mindenki változik.

Missoni backstage, fotó: Sonny Vandevelde

- Mi a legfontosabb, amire megtanított ez a munka?
- Az, hogy nem számít az objektum, teljesen jelentéktelen. Sajnos a világ máshogy gondolja. Minden agyonkapitalizált, a tárgyak iránti fétisizmus felemészti az embert. Annak hiszel, amit látsz. A kapitalizmus megtanított arra, hogy mit kívánj és hogyan kívánd. Szinte minden megvásárolható. Néha megállok az utcán és becsukom a szemem. Próbáld ki, menj az utcán és csukd be a szemed, hallgass. Nem látod, de hallod. Szinte kellemetlenül érint, hogy a vizuális nem párosul azzal, amit hallasz. Hát a világ kb. ilyen. Az a jó, amit látsz. Az a biztos, az a fix. Mert látod... Minden a tulajdonról szól. Dobj el mindent… Egyedül a tested a tiéd. Van ebben valami nyomasztó és csodálatos. A tested formálod, neveled, tanítod, szolgálod és cserébe szolgál. Az egyedüli dolog, amit mindig magaddal tudhatsz ez a szimbiózis, te és a tested közt. Szerintem egyáltalán nem feleltem a kérdésre... :)
- Mi a legjobb dolog, amit a modellkedésnek köszönhetsz?
- Rájöttem ki vagyok. Utáltam magam, mert hagytam, hogy a divat elvegye az életemet és a szabadságomat. Túl korán kezdődött. Tudtam akkor, hogy ez az egész egy türelemjáték és sokáig tart. Meddig és hogyan bírod. Aztán jön a kérdés, hogy ki vagy. Ember tudsz-e maradni? Egyáltalán milyen ember vagy? Az elmúlt évek alatt megéreztem sok mindent. Borzalmat, süket egyedüllétet, sírtam és átkoztam magam. A legijesztőbb talán, hogy a legsikeresebb időszak alatt jöttem rá, hogy az az űr, ami az elejétől ott volt és van, nem akar eltűnni. Amíg úton voltam és építkeztem, igyekeztem arra gondolni, hogy fejlődésről szól az egész, és ha már elindultam, kivárom a végét. Ha sikerem lesz, biztos minden megváltozik. Hát meg is változott. ...Életet akartam. Hamarabb rájöttem, de kivártam a felvonás végét. Most jó, sok mindent tudok. Sokszor összeroppantam, szerencsém, hogy fel tudtam állni és továbbmenni. Akarni kell. Elfogadni kudarcot és sikert. Élni, érezni, tanulni, embernek maradni.
- Nem akartál soha színésznő lenni?
- Steven Klein ugyenezt mondta: „Kinga, te mindig azt teszed, amit látni szeretnék. Nem akarsz színészkedni?” Meisel is megjegyezte, hogy nehéz jó modellt találni... Nem akarok színész lenni. Nincs meg bennem a kellő exhibicionizmus.
- Fel szoktak ismerni az utcán?
- Néha. Ha divathét van, lehajtott fejjel igyekszem kijutni a backstage-ből vagy valamit a fejem elé tartok. Gyakran elszaladok. Utálom a mézesmázos pózolást. Meg a designer propagandát.
- Mi az, amit szerinted minden kezdő modellnek tudnia kéne, de senki sem mondja meg nekik?
- Fájni fog és mindent a saját bőrödön kell megtapasztalni.
- Melyik tervezők munkáját szereted?
- Kedvenceim közé tartozik Balenciaga, Ann Demeulemeester, Rick Owens. Jó pár Balenciaga és Ann darabot sikerült begyűjtenem az elmúlt évek folyamán. Rengeteg táskát kaptam Nicolastól. Szeretem a divatot, viszont az egyetemre nem öltözöm parádésan. Csak pár közeli nagyon jó barát tudja, mit csinálok.
- Mi volt a legdrágább dolog, amit a fizetésedből vettél?
- Hmm. Tudom, mire költöm a pénzem. Jó dolgokra. Nem hülyültem meg attól az erőtől, amit a pénz kölcsönöz az embernek.
- Arról mit gondolsz, a meleg tervezők vajon tényleg tudat alatt munkáló nőgyűlöletből terveznek égig érő tűsarkakat és kínzóeszköznek beillő ruhákat?
- Nem, egyszerűen a határokkal kísérleteznek, meddig lehet elmenni. Egyszer pár szezonnal ezelőtt McQueen fittingen passzíroztak bele a fűzőbe, Alexander megjegyezte, hogy olyan, hogy túl sovány, nincs. A ruhákon is látszik, nincs határ. Túl rövid, túl szoros, 10 cm-es derékbőség stb. Fikció az egész. A tervező pedig örül, ha életre tudod kelteni a mesét, amit a fejében hordoz. A divat kivetítés. Művészet. A festő a vásznon, a tervező a testen dolgozik.
- Ha befejezed az egyetemet, mivel szeretnél foglalkozni?
- Nem akarom befejezni a tanulást. Perverz módon vágyom a tudásra. Teória, filozófia, ez érdekel. Az individuum hogy alakul, alakult. Hol van az, hogy én.
- Tényleg kutató leszel? Rajzák professzor?
- PhD a cél, szerényen megjegyzem. A tudománynál nincs jobb.


- Most miket olvasol? Mik a kedvenc könyveid?
- Foucault: A szexualitás története I-III., Goncsarov: Oblomov, Celine: Journey to the End of the Night, Oscar Wilde: Dorian Grey arcképe, Deleuze-Guattari: Anti-Ödipusz, Raymond Carver: What we talk about when we talk about love, Hasek: Svejk, Dosztojevszkij: A félkegyelmű, Mario Vargas Llosa: A város és a kutyák, Kukorelly Endre: Tündervölgy, Ezer és 3, Esterházy Péter: Harmonia Caelestis, Egy nő.
- Ha tehetnéd, mit változtatnál meg a világban?
- Nem tehetem.
- Elvek szerint éled az életed?
- Igen, de tisztában vagyok azzal, hogy minden elv megcáfolható. Ideológia, teória, hipotézis mind egy perspektívája az igazságnak. Igazság pedig nincs. Élek elvek szerint, aztán rájövök dolgokra, új elvek születnek. A szubjektum folyékony/fogékony. Minden nap egy új ember vagyok.
- Van bűnös szenvedélyed?
- Fish and chips, jó is lenne most estebédre. Sült krumpli és sok tengeri só.
- Végül hadd kérdezzem meg, mi volt a punk haj története? Februárban még te nyilatkoztad, hogy milyen unalmas a sok szőke.
- A szőkéről ugyanazt gondolom, de nekem fehér volt a fejem. Most van ez a rövid fekete. Hosszú sztori az egész. Azt mondják, levágod a hajad, akkor megszabadulsz a múltadtól, újjászületsz valahol. Ezt csak igazolni tudom.

Címkék: interjú magyar divat modellek

Fall blues

2009.10.29. 19:00 | betonpanda | 1 komment

Induljon a mandula, avagy Divatblogok Éjszakája! Az egész este többnyire a kedvenceimről fog szólni. Elsőként egyik kedvenc illusztrátorom, Kasia rajzait szeretném megosztani veletek, aki most néhány 2009-es őszi bemutatót dolgozott fel. Munkáit láthatjátok még itt és itt is.




A Divatblogok Éjszakája teljes programja itt található.

Címkék: divat szép kedvenc illusztráció

Bulikák

2009.10.28. 21:02 | betonpanda | Szólj hozzá!

Na, pajtikáim, holnap 2 remeknek ígérkező partiba is el lehet látogatni, mindkettő ingyenes! A Coca Cola és a Use közös bulit rendez a Merlinben a Hello You kollekció örömére. Aki tyúklábmintás Use üvegre vágyik, itt a remek alkalom felmarkolni! Na meg a nyertes pólókat is meg lehet tekinteni közelebbről.

A másik pedig a MashKulture 3. szülinapi bulija a Toldiban, ahol a korán érkezők ajándékot kapnak, éjfélkor pedig tombolán lehet mindenfélét nyerni. Részletek itt.

De akinek nincs kedve bulizni, ne feledje, hogy holnap este masszívan fogom tolni a kontentot a Divatblogok Éjszakája apropóján...
 

Címkék: divat információ parti divattervezők jó dolog use unused

Kötözködő

2009.10.19. 16:46 | betonpanda | 4 komment

(Elnézést a borzalmas címért, nem vagyok formában vicc-ügyileg.)
Sandra Backlund munkáival szerintem már biztosan sokan találkoztatok különböző divatanyagokban. A svéd tervező a legváltozatosabb kézimunka-technikák szerelmese, de leginkább monumentális kötött holmijairól híres. Ruhái persze hamar a divatszerkesztők és stylistok kedvencévé avatták Backlundot, hiszen egy fantasztikusan látványos elem már fél siker egy jó fotóhoz. Azt nem tudom, anyagilag mennyire jövedelmező, mert a legtöbb inkább kötött szobornak tűnik, mint ténylegesen viselhető ruhának - a súlyukat el se merem képzelni. Most itt a 2009-10-es téli kollekciója, ami a közhangulatnak megfelelően sötét és gót, és a Control-C nevet viseli (fotó: Peter Gehrke). Csak azt sajnálom, hogy nem lehet kinagyítani a képeket és közelről megnézni az anyag felületét, ami mintha nem is kötött lenne.




A tovább után még néhány korábbi munkáját láthatjátok.

Címkék: divat ruha svéd divattervezők szuper

Péntek!

2009.10.14. 11:11 | betonpanda | 2 komment

Kedves barátaim és üzletfeleim, ugye nem felejtettétek el, hogy pénteken Room buli? Start: 20:00. A lemezlovászok: Waxman, Zságer Balázs, Cécile Togni, Kunk. Belépő: 1000 JMF, ami levásárolható a magazin árából. 2 címlappal lesz majd kapható, Enikő és Kinga főszereplésével (aki Kingásat szeretne, legyen türelemmel, mert a nyomda bénáskodása miatt nem készült el időben, és majd csak az újságosoknál lesz). Megújult forma és egyéb izgalmak! Találkozunk ott.

Címkék: magyar magazin parti hurrá the room

A nap fotója

2009.10.14. 10:53 | betonpanda | 1 komment

Arthur Daniyarov tetőtől talpig Dior Homme-ban, megjelent a 10 Men őszi számában. Fotó: Mark Pillai; styling: Hector Castro. Több kép itt. Az első az abszolút kedvencem.


Címkék: fotó magazin divat szép dior pasi

A hétvége zenéje: 11th Dimension

2009.10.03. 11:45 | betonpanda | 1 komment

Julian Casablancas (The Strokes, bár azt se tudom ők léteznek-e még) megalapozza a jó hangulatot.

Címkék: mjúzik szuper talpalávaló

10!

2009.10.02. 13:58 | betonpanda | 5 komment

The Room -stop- tizedik, jubileumi szám -stop- lapbemutató parti -stop- október 16. -stop- Merlin -stop- jöjjön, aki él és mozog -stop- JEEEEEEEEE -stop-

Lehet tippelni, hogy a képen ki látható! ;)

Címkék: fotó magyar magazin divat news kedvenc információ parti hurrá the room szuper

Ajánlók a hét(végé)re

2009.10.01. 17:29 | betonpanda | 4 komment

Ezen a hétvégén tilos unatkozni, már csak azért is mert számos érdekfeszítő program lesz kedves Budapestünkön, vegyük is szépen sorba.
Ma kezdődik a Design Hét, ebből szemezgettem. A teljes programot, helyszínekkel a honlapon találjátok!
- AMI Design, okt. 3. 12:00
Míg a MOME hallgatóit úgy-ahogy ismerjük, a Nyugat-Magyarországi Egyetem Alkalmazott Művészeti Intézetét kevésbé. Itt a remek alkalom!

- A vetített ruha, okt. 3. 18:30
"Egy divatfotós (Pejkó Gergő), egy ruhatervező (Szép Szidónia) és egy ruhakollekció (Fall/Winter 2009/10) különös kalandja vetített térinstalláció formájában. Az öltözékek ebben az újfajta megközelítésben, túllépve eredeti funkciójukon, szürreális asszociációkat ébresztenek, mindemellett a mindennapokban is ismert ruha- és a divatfotó – mint dokumentáló médium – közti különleges kapcsolat kérdését gondolják újra." (Szöveg a honlapról.)

- Sárgika, a design-tudatos plüssmedve első kiállítása, ahol különleges installációk és kisfilmek mellett magyar tervezők csak neki készült ruháit láthatjuk. Sárgi kicsit Amélie törpéjére emlékeztet, csak ő nem turistalátványosságoknál, hanem fontos eseményeken fényképezkedik.

- Budapest Couture kiállítás és performanszfolyam, okt. 3-4. 10:00-18:00
Ezt például azért ajánlom, mert Király Tamás showját az életben egyszer mindenkinek látnia kell, mégha ma már nem is olyan botrányos, mint régen.

Aztán, szintén okt. 3-án szombaton lesz a Marie Claire Fashion Day a VAM Design Centerben. Minden program 2 időpontban is látható!
Először is a lesz egy, a Krea Iskolával közösen szervezett divatfotózás workshop. Ismert, hús-vér szakemberek (fotós, stylist, fodrász, sminkes) segítségével elmagyarázzák és megmutatják mi zajlik a kulisszák mögött. Ezt javaslom azoknak is, akik szerint a modellkedés másból sem áll, mint szájbiggyesztésből. Részletek itt.
Ezenkívül vetítik a Coco Chanel filmet, láthatjuk a Future Generation kollekcióit (Arcana, Hansági Kriszta, Havancsák Teréz, Mojzes Dóra,Szegedi Kata+Benus Dani) a már jól ismert New Generation (Artista, Anh Tuan, Je Suis elle, Konsánszky Dóra, Nanushka, Use Unused) bemutatói mellett. Részletek itt.

Végül, de nem utolsósorban előtör belőlem az ex-néprajzos: okt. 4-én 20:00-kor a Bírlak Táncklubban Kátai Zoltán előadásában Muzsikáló Erato, avagy szexus a folklórban. Pajzán történetek, obszcén dalok, erotikus népmesék Erdélyből és a Vajdaságból. Én eddig csak Sebestyén István hasonló meséit hallottam (itt meg lehet hallgatni néhányat, a Csorba leán a kedvencem), de ha ez feleannyira vicces, akkor már megéri elmenni.

Have fun!
 

Címkék: dizájn film magyar előadás divat kiállítás news információ bemutatók divattervezők jó dolog use unused jesuisbelle tuan

NYFW

2009.09.28. 12:18 | betonpanda | Szólj hozzá!

Írtam a hg.hu-ra egy összefoglalót a New York Fashion Weekről, elolvasni itt tudjátok.
Majd felrakom ide is a kedvenceimet, de egyelőre próbálom utolérni magam.
 

Címkék: new york divat news hurrá bemutatók divattervezők

Save the date: 2009.10.29.

2009.09.25. 21:59 | betonpanda | 1 komment

Október 29-én este igény tartok a figyelmetekre, ugyanis aznap este kerül sor a Divatblogok Éjszakájára, amihez a divatlap.hu kért fel számos bloggert. Este 7 és 12 között a résztvevők oldalain extra, külön az eseményre készülő interjúk, posztok és játékok lesznek, és persze a ti kommentjeitekre is számítunk.

A divatblogok a következők: Csecsebecse, Gallianori, Strange, panyizsuzsi, Art and Style, Séllei Lilla, thirteendesign, Krea Iskola, mashkulture, BpFashion, HeStyle, Vivid Fluxury, jócuccok, Sokkoló Divat, Werk Akadémia, FashionTime, Janetteria;
a vendégblogok pedig: Chili és Vanília, Filmdroid, Design Pumpa, Daily Best.

Az én programom még készülőben, ha van ötletetek, vagy kívánságotok, most be lehet dobni. Ami biztos:

- Egy hiperszuper nemzetközi modellel olvashattok interjút, akinek a kilétét egyelőre fedje jótékony homály (egyen csak a fene titeket, hihi);
- Ezen az estén kedvenc illusztrátorom az aktuális őszi divathoz készült rajzait is láthatjátok;
- Lesznek mindenféle toplisták, amikre elvárom, hogy ti is megírjátok a saját verziótokat!



A folyamatosan bővülő programot itt találjátok.

 

Címkék: magyar divat news információ jó dolog

A nap kedvence

2009.09.24. 11:39 | betonpanda | 1 komment

Esztelen jó ez a denevérruha! Mondjuk az alját még megnézném, de így is kéne. (via Face Hunter)

 

Címkék: divat ruha szuper

A Single Man

2009.09.23. 14:01 | betonpanda | 5 komment

Talán már hallottatok róla, hogy Tom Ford egy időre felfüggesztette a divattervezést, és forgatott egy filmet. Christopher Isherwood A Single Man című regényét vitte vászonra, ami az egyik első és legjelentősebb irodalmi mű, aminek meleg férfi a főszereplője. A történet a 60-as évek Amerikájában játszódik, George Falconer egyetemi professzor egy napját meséli el. Colin Firth kapta a főszerepet, legjobb barátját, aki fiatalkoruk óta szerelmes bele, Julianne Moore alakítja. A történet röviden, hogy a professzornak hónapokkal korábban autóbalesetben meghalt a szeretője. A gyász teljesen elveszi Falconer életkedvét, az öngyilkosságtól végül egy diákjával kezdett titkos viszony menti meg.

Persze a legjobban az foglalkoztatta a kritikusokat, hogy vajon tud-e Ford filmet rendezni, elvégre nagyon más területről érkezett. Az első beszámolók szerint jó a film, sőt Colin Firth esetében már Oscart is emlegetnek. Amin viszont senki nem lepődött meg, hogy a film képi világa elképesztően szép és összehangolt. Tom Ford azt nyilatkozta, hogy a film a legszemélyesebb dolog, amit valaha csinált és egy teljesen más oldalát mutatja meg; tudatosan próbálta szétválasztani a divatot és a filmet. A Velencei Filmfesztiválon volt a premierje, nem tudom, hozzánk eljut-e a trailerben jelzett időpontban, mindenesetre nagyon kíváncsi vagyok.

Címkék: film amerika szép klasszikus információ hurrá divattervezők

Emmy díjátadó gála

2009.09.22. 14:57 | betonpanda | 9 komment

Valami csoda folytán nagy melléfogást nem találtam, rondaság helyett idén megelégedtek unalmas ruhákkal. Egészen röviden felsorolnám a kedvenceimet a nagyszerű halivúdi eseményről.
Top 3: Drew, Leighton, Ginnifer
Drew Barrymore nagyon királylányos Monique Lhuillierben. Pedig ez a szín és fazon nem veszélytelen, de itt működik.

Leighton Meester lélegzetelállító Bottega Veneta ruhát választott/kapott. Ha így folytatja, könnyen kinevezem kedvenccé.

Tekintsünk el Ginnifer Goodwin morc arckifejezésétől és Pistike-frizurájától, koncentráljunk inkább eme tetszetős püspöklila YSL estélyire, megérdemli.

És a ráadás:
Chloe Sevigny Isaac Mizrahitól választott, kifejezetten üdítő ez a pöttyös minta, de mégsem harsány vagy infantilis, hogy furcsán hatna ebben a környezetben.

Kristen Wiiget nem tudom ki öltöztette, de tetszik a ruha, bár talán ujjrész nélkül jobb lett volna.

Kate Walsh J.Mendel ruhában, az előbbiek fényében tulajdonképpen unalmas egy kicsit, talán más színben emlékezetesebb volna, de én azért elfogadnám, ha hozzámvágnák...

Címkék: film amerika divat ruha szép celebriti glamour